Tokaj-Hegyalja a történelem előtti időktől fogva lakott terület volt. A honfoglaló magyarok is szívesen táboroztak itt, az ő érkezésükkor már valószínűleg voltak errefelé szőlőtermőterületek. Azon a helyen, ahol a Bodrog a Tiszába ömlik, földvárat emeltek, aminek a neve Hímesudvar volt. Ma ezt a települést Tokaj néven ismerjük. A Tokaj név valószínűleg ótörök eredetű, jelentése "folyó menti erdő".
A borvidék területe 5900 hektár. A borvidékre jellemző a meleg nyár, a hideg tél, és a hosszú, napos, párás ősz. Az éghajlata kontinentális jellegű, gyakori a száraz, meleg késő őszi időjárás, ami lehetővé teszi az aszúszemek képződését. A szőlőterületek riolit- és andezittufán kialakult lösz- és nyiroktalajon találhatóak. Jellemző szőlőfajták: furmint, hárslevelű, sárgamuskotály, zéta, kövérszőlő és a kabar.
Az ország legmagasabb alkohol-, cukor- és savtartalmú borai születnek itt a Tokaj-Hegyalján. Ezeknek a boroknak a titka az éghajlati, fekvési és talajadottságainak együttes hatásában rejlik. Itt minden adott egy jó bor előállításához, és kiváló borászaink szívüket lelküket beleadva gondosan gondozzák a szőlőt, hogy e finom nedűket mi magunkévá tehessük.
