Lelovits Tamás

Lelovits Tamás

Tamás
2000-ben kezdtem el tudatosan a borászattal foglalkozni, nem szülői indíttatásra. Bár mindig volt szőlőnk, mint, ahogy szinte mindenkinek Villányban, de ez mindig egy kis családi méretű birtokot jelentett. Metszés, traktorozás, szüretek- természetes, hogy egy villányi gyerek ezekben részt vesz. Én ott voltam, először mégsem ebbe az irányba indultam, de a késztetés mindig bennem maradt, hogy kipróbáljam magam a borászat terén. Az elhatározást tettek követték: sok-sok tanulás, munka és alázat, a bor iránt. Úgy érzem, egy életre megszállott lettem.

„gondoskodás, szerencse, alázat – nélkülözhetetlen egy borász életéből” “… egy életre megszállott lettem.”

Elvem a fontolva haladás, amit pontosan be is tartottam az utóbbi években. Tanulás, fejlesztések, tapasztalások – lépésről lépésre haladok, ami helyes útként igazolódni látszik. Évről évre gyarapszanak az elismerések a fogyasztók oldaláról és szakmai berkekből is, ez a legfontosabb visszajelzés arra, hogy jó úton járok. Sok titok nincs: a minőséghez munka és szakértelem, odafigyelés kell és egy csipetnyi jókedv. Ha a boraimmal dolgozom, mosolyog a lelkem.


„A bor az italok között a leghasznosabb,az orvosságok között a legjobb ízű és azételek között a legkellemesebb”
/Hippokratész/


Az Ön bevásárlókosara még üres!