Kedves HumidorShop vásárló és olvasó úgy gondoltuk itt az ideje, hogy elindítsunk egy új Blog bejegyzés sorozatot, itt egy kicsit témát váltunk, de csak egy picit. Az új bejegyzés sorozatunkban a dohányokat fogjuk elemezni így próbálunk a vásárlóink részére minél több információt adni a dohányok csodálatos és varázslatos íz világáról. Hogy minél pontosabbak legyenek az információk felkértünk Gábort aki dohányipari mérnök aki ez mellett a keleti dohányok szakértője is. Ő a saját szavaival fogja leírni melyik fajta pipadohányt kinek ajánlja és melyik íz világba kalauzol el minket minden egyes szippantás a kedvenc pipánkból.

 

Jacht Club - Rónatabak

Muszáj nekem is írni erről az ízig-vérig hazai dohányról, régóta ízlelgetem, kapott saját pipát is, de nehezen adja magát.

Nem szeretek negatív dolgokat írni dohányokról, inkább addig küzdök vele, amíg feltárja az - akár mélyen rejtett - értékeit. Közben persze elolvasom az összes véleményt is, és mindenkinek igazat adok magamban.

Az első jó dolog vele, hogy viszonylag hamar kiszárad gyújtható állapotig, meg még tovább is, és a szárazság nem ront rajta. Az, hogy nedvesen üres, színtelen, unalmas, hamar elmúlik, a csomagolásában is hajlandó száradni.

A "hányás szagú Róna alapillat" valóban létezhet, olyan embertől hallottam vissza, aki biztosan nem olvasta az elemzést a pipaklubon, de mellettem volt, amikor megtömtem a pipámat, és az első fintora után egyből a hányás szagra panaszkodott, és abból sem a frissre! Nekem ez nem tűnik fel, de ezzel nem dicsekszem.

Magát a dohányt szagolgatva valóban nem ad semmilyen dohányra jellemző illatot, oly mértékbn fedik el a top gyümölcsaromák, hogy ember legyen a talpán, aki gyújtás nélkül bármit észlel az összetételével kapcsolatban. Talán-talán egy halvány Hevesi feldobja a maga illatát (ez a hazai Virginia fedőneve), de lehet, hogy ezt csak a Sirokkó szárítókon és a nyíregyházi fermentáló kocsányozó gépsorán szocializálódott nosztalgiázó vágyam érzteti velem.

Milyen különböző dohány fajtákat tartalmaz:


A füst már határozottan hozza a Virginia elsődleges jegyeit, azaz maróan savas, sőt savanyú füstöt ád. Ez a gyümölcs aromákkal még akár harmonizálhat is, kicsit éretlenekké válnak így ezek a gyümölcsök.
A Hevesi határozottan jön. Kis karamell, kis gyanta, sok sav. Aztán elkezd egy határozottan más vonal feltárulni: jönnek gépi fermentálású hazai nagylevelű barna dohány füst illatok. Ez a karakter aztán végig tartja magát, dúsan keserű ízeivel, fel-fellendülő gyantás illatokkal, amelyek nagy nehezen csak áttörnek az agresszív gyümölcsaromákon, meg a bőséges savakon. A legvégén a kátrányokból újra desztillálódó nehezebben illó illatanyagok is visszaköszönnek egészen kellemes, ódon hangulatú pipaélményt hagyva hátra, hacsak nem marattuk szét a nyálkahártyáinkat a bodor füstöket generáló türelmetlenségünkkel. Valahol a vége felé még szivaros jegyeket is küldött, lehet, hogy került bele természetesen fermentált dohány is?

Mihez ajánljuk ezt a dohányt:


Ez a dohány valóban savas italokat igényel, azaz inkább boros, mint sörös-pálinkás kísérettel élvezhető.  

 
Ezúton is köszönjük az elemzést Pazár Gábornak Érdről.
 

Természetesen ha bármilyen kérdésük lenne vagy segítségre lenne szükségük akkor állunk rendelkezésükre, keressék bátran az ügyfélszolgálatunkat.

Félre értések elkerülése érdekében és a törvényben előírtak szerint dohány terméket továbbra sem árusítunk a fenti írás csupán tájékoztató jellegű.