Kezdő szivarosoknak: a szivarozás története és szabályai

 

Azok, akiknek a szivarozás még nem életstílusa, már eddig is találhattak hasznos cikkeket oldalunkon. Mégis szeretnénk minél több segítséget adni azoknak, akik szeretnének az igazi nagy szivarosok körébe belépni. Cikkünkben ezúttal a szivarozás szabályairól írunk, illetve néhány érdekes tényt is elárulunk a kezdőknek, de talán a haladóknak is.

 

Röviden a szivarokról

 

A szivarozás kultúráját egészen az amerikai őslakosokig lehet visszavezetni, bár vannak arra is bizonyítékok, hogy már a maják szokásainak is része voltak ezek a dohánytermékek.

Azt, hogy a szivarokat immár világszerte szerethetik a férfiak, Kolumbusznak köszönhetjük. Ő volt az, aki tengerészeivel eljuttatta az első dohánytermékeket Portugáliába, Spanyolországba, majd onnan Olaszországba és Franciaországba. Az első szivarok 1762-ben jelentek meg Amerikában, 1817-ben pedig megnyílt az első európai szivargyár is.

 

Tudta-e?

 

  • 1820-ban helyezték először forgalomba az olyan vasúti kocsikat, amelyeket dohányzóknak tartottak fenn.

  • A nagyobb intézetekben, mint például klubokban és hotelekben a szivarosoknak általában van egy szivarszoba.

  • A nagy szivarosok között tartják számon Winston Churchillt és VII. Edwardot is.

  • Az 1800-as években terjedt el egészen a társasági szivarozás, ekkor ugyanis egy nagy közös ebéd után a férfiak között bevett szokás volt, hogy elvonultak megbeszélni az aktuálpolitikai és egyéb fontos kérdéseket egy szivar és egy konyak társaságában.

 

Na és milyen részei vannak egy szivarnak?

 

  1. A burkolólevél a szivar egyik legdrágább része. Minél márkásabb a szivar, annál kevésbé látszik annak leveleinek erezete. Ez az a levél, amely kialakítja és megtartja a szivar alakját. Néhány éves érlelés után használják fel, ekkorra rugalmasságát nem veszti el, azonban megkapja a szivarokra jellemző jellegzetes aromáját.

  2. A kötőlevél a szivar azon rétege, amely összetartja az elkészített szivart, és amit általában a dohánylevél felső rétegéből készítenek el.

  3. A töltelék levél a burkolólevelek közé kerülnek. Általában három, vastag szivarok esetében összesen négy levél kerül felhasználásra. Ezek kizárólag a dohánypalánta tetején található ligero levélből készülnek. Ez a levél egyike azoknak, amely meghatározza a szivar aromáját, minőségét és égésének menetét.

  4. A szivardohány igényli a legnagyobb szakértelmet. Miután betakarítják őket az ültetvényekről, bepácolják és csoportosítva farmentálják. Miután osztályozták a leveleket, még egyszer erjesztésre küldik, végül becsomagolják őket. Innen kerülnek majd szakértő kezek közé, ahol jobb esetben kézileg sodorják össze a szivarokat.

A szivarozás alapvető szabályai

 

Vannak bizonyos szabályok, amelyeket minden szivaros tiszteletben tart. Ezek olyan szokások, amelyek évszázadokon át úgy maradtak fent, hogy az idősebb szivarosok ezek alapján vezették be a fiatalabbakat a szivarozás világába.

 

És hogy mik is ezek az aranyszabályok, melyeket nem illő megszegni?

 

  1. Mindenki a saját szivarát kell, hogy meggyújtsa. Hatalmas illetlenség, ha a férfiak egymásnak gyújtják meg. A meggyújtáshoz mindenképp erre a célra készült szivargyújtót használjon!

  2. A papírgyűrűt szokás eltávolítani. Arra azonban nincs külön szabály, hogy mikor. Vannak, akik az előkészítés procedúráját zárják le ezzel, de olyan is, akik szivarozás közben távolítják el.

  3. A szivar égetésére két szabály van. Az egyik, hogyha a szivar idő előtt elalszik, lehetőleg minél előbb érdemes újra meggyújtani. Ha nem így teszünk a szivar szörnyű mellékízt kaphat. A másik pedig, hogy a szivart tilos hagyni végigégni, de elnyomni is legalább ekkora illetlenség. A szivarokat stílusosan hagyni kell a negyedénél kialudni.

  4. A szivarokat mindenképp egy humidor biztonságába kell helyezni, hogy minden alkalommal ugyanazt az élvezetet nyújthassák!

 

További érdekességeket és termékinformációkat honlapunkon találhat.