Az év során megannyi személy, tárgy, hobbi és egyéb esemény évfordulóját ünnepeljük. Ha rákeresünk, gyakorlatilag az év minden napjára találhatunk valamit, amiért pezsgőt bonthatunk. Ha még február utolsó hete előtt olvassa bejegyzésünket, és a pipások sorait gyarapítja, mindenképp írja fel, hogy a Pipázás világnapja február 20-a! Ezt a különleges napot sokan közös délutánnal vagy estével ünneplik meg.
Ez a bejegyzés csak a pipásokról fog szólni. Szó lesz a Pipázás világnapjáról, a pipázás hagyományairól, sőt néhány ajánlót is hagyunk majd pipákról és pipadohányokról!
A pipázás hagyományai
A pipázás gyökerei nagyon régre nyúlnak vissza. Erre utal a mondás is: “Elszívták a békepipát”. Ez egy ősi indián pipa volt, amelyet szövetségek és a béke megkötésekor, illetve szerződések szentesítésekor használtak. Az indiánokat kutató tudósok szerint ezt a pipát összesen hatszor kell megszívni, majd füstjét hat irányba kifújni. Ez a pipa leginkább az egyenes szárú kóstolópipákra hasonlít leginkább, külseje azonban teljesen eltér, az indiánok pipái ugyanis tollakkal, szalagokkal, egyéb díszítésekkel ékesítettek. Hála a hódításoknak, a XVI. századtól már az európaiak is élvezhették a dohány szívását.
Néhány tanács a kezdő pipásoknak
Mielőtt elmerülnénk a Pipázás világnapjáról való értekezésben, szeretnénk felhívni néhány dologra a figyelmét!
Ha még nem érzi magát tapasztaltnak a pipázás különleges életformájában, nem kell kétségbeesnie! Egyszerűen nézzen körül a blogbejegyzéseink között! Itt megannyi, pipásokat érintő témával kapcsolatban olvashat bejegyzéseket. Pipadohányról kritikákat, pipa- és pipadohány-ajánlókat és más egyéb fontos információt. Persze előfordulhat, hogy egy Önben felmerülő kérdésre nem találja a választ sehol. Ilyenkor nem kell kétségbeesni, egyszerűen forduljon hozzánk elérhetőségeink egyikén!
Február 20. a Pipázás világnapja
A Pipázás világnapja még nem tartozik a régóta ünnepelt, már-már hagyománnyá vált ünnepek közé. Ugyan ősidőktől használjuk, mégis csak 2008 óta ünneplik világszerte a pipások közösen eme életformát.
Külföldön az a szokás, hogy a pipások klubokba járnak össze, ahol együtt élvezik ezt a különleges dohányszívási formát. A pipásokban - nem véletlenül - van némi felsőbbrendűség-érzés, hiszen a pipázásnak hagyománya van, s nem lehet “csak úgy” az utcán elszívni, amíg várjuk a buszt.
A pipázás ősi hagyományai megkövetelik, hogy a pipa hozzá méltóan meg legyen töltve, majd meggyújtva, végül, mikor elfogyott a dohány, ki is legyen tisztítva. Erre persze megfelelő eszközöket kell használni, ahogyan a pipát sem lehet egyszerűen száműzni egy fiókba. Az igazán nagy tapasztalattal rendelkező pipások általában egy pipaszekrényben tartják gyűjteményük darabjait. Ezzel aztán lehet büszkélkedni akár egy pipás összejövetelen is.
Manapság már nem olyan könnyű a Pipázás világnapját megünnepelni. Ez azért van, mert annak idején a legtöbben találkoztak pipás társaikkal az egyik vén, tapasztalt mentornál, akitől az életforma csínnyát-bínnyát lesték el. Az itt kialakult barátságok aztán megmaradtak és egyre bővültek.
Nem kell azonban kétségbeesni! A közösségi médiás felületeknek hála azonban nagyon könnyen lehet találni csoportokat, más férfiakat, akik szintén ennek a különleges életformának élnek. Február 20-ára is mindig szerveződik egy-egy esemény, amelyre szeretettel várják a pipásokat.
Írj véleményt