A szkítáktól a modern pipáig

Szerző kocsisimreerik 2020-05-13 0 Hozzászólás

Elgondolkodott már azon, honnan ered a pipázás hagyománya? Ki találhatta fel, és hogyan került Európába? Még csupán most ismerkedik a pipákkal, és nehezen tudja megkülönböztetni a fajtáit és a típusait? Vagy éppen csak arra lenne kíváncsi, mitől is modern egy modern pipa? Ebből a cikkből mindent megtudhat! Átadunk minden információt, amire csak kezdő pipásként szüksége lehet, a tapasztaltaknak pedig szolgálunk némi új információval. Szándékunk szerint, bejegyzésünk elolvasása után némileg kisebb lesz az a bizonyos lila köd minden kedves olvasó fejében a pipákkal kapcsolatban.

 

Az időszámításunk előtti időktől napjainkig

 

A pipázás hagyományát egészen időszámításunk előtt 500-ig vezethetjük vissza. Ahogyan azt már a címből is kitalálhatta, a tevékenységet a szkítákhoz köthetjük, akik Hérodotosz irományai alapján égő leveleknek a füstjét szívták. A levelek ilyen módon való fogyasztása nem sokkal később már a szomszédos görögöknél és rómaiaknál is elterjedt, később pedig már a kelta, germán és északi törzsek is pipáztak.

 

A dohány szívásának hagyományát az indián őslakosokhoz köthetjük, akik akkoriban még nádcsőből szívták a dohányt, melyeket tollakkal díszítettek fel. Tőlük terjedt el a pipázás különleges szokása Európában és a világ többi táján is. Ha érdekli, hogy manapság milyen pipadohányokat lehet kapni hazánkban, olvassa el erről készült bejegyzésünket!

 

A mai pipát két nagy részre oszthatjuk, a fejre és a szárra. A fejrész a kazánból és a füstjáratból, míg a szár a csapból, a szopókából, a füstnyílásból és a pipa ajkából áll, a két felet pedig az illesztés köti össze. A szár és a szopóka csupán manapság alkot egy egységet, a hosszú szárú pipák korában ez két különálló darab volt. Akkoriban különleges anyagokból készültek a pipák: a szopóka csontból vagy borostyánból, a szár fából. Na és napjainkban? A modern korban készült pipák ezen részeit ebonitból vagy akrilból faragják ki.

 

Mitől lesz modern egy pipa?

 

Ahhoz, hogy megérthessük, miért nevezhetjük füstölgő társunkat modern pipának, előbb röviden át kell tekintenünk a pipák típusait és fajtáit. Összesen nyolc pipatípust különböztethetünk meg, melyek mind különleges tulajdonságokkal bírnak. A kezdő pipás olvasóinknak mind közül talán a nargilé lehet a legismerősebb, hiszen ezt manapság már vízipipának hívják. Amerikában a Corncob-pipák a legnépszerűbbek, ezeknek különlegessége, hogy kukoricacsőből készülnek. Ezeken kívül még létezik vörös török pipa, selmeczi pipa, kölni és hollandi pipa, csibuk és fekete pipa is.

 

A pipák fajtáit az anyaguk határozza meg, amelyből készülnek. Melyek ezek az alapanyagok? A fa, a tajtékkő és a porcelán. A szárat fából, például meggyfából készítették, míg a szopókát valamilyen hőálló anyagból állították elő, ilyen a csont és a szaru vagy akár borostyánkő.

 

Tudta, hogy van saját pipatípusunk, egy olyan, amely tőlünk terjedt el a mondák szerint? Ez a pipa a tajtékbetétes pipa, ilyen különleges darabot készít a Capitello is.

 

Na de akkor mitől lesz modern pipa az eszközünk? A készítők két dolog miatt nevezik terméküket modern pipának: a kialakítása vagy pedig a gyártási folyamatok miatt. Előbbit általában bruyere gyökérből készítik vagy pedig attól válik modern pipává, hogy teljesen más gyártással és alapanyagokkal készül mint a múltbéli társai.

 

Kérdése van?


Ha az a bizonyos köd nem szállt volna egészen fel, nyugodt szívvel keressen fel minket, szívesen válaszolunk mindenre!